Main Index: Hungarian Bible

1. Mozes 37

[1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]   

37:1 Jakob pedig lakozek az ő atyja bujdosasanak földen, Kanaan földen.

37:2 Ezek a Jakob nemzetsegenek dolgai: Jozsef tizenhet esztendős koraban az ő batyjaival együtt juhokat őriz vala, bojtar vala Bilhanak es Zilpanak az ő atyja felesegeinek fiai mellett, es Jozsef rossz hireket hord vala felőlük az ő atyjuknak.

37:3 Izrael pedig minden fianal inkabb szereti vala Jozsefet, mivelhogy ven koraban nemzette vala őt; es czifra ruhat csinaltat vala neki.

37:4 Mikor pedig latak az ő batyjai, hogy atyjuk minden testvere közt őt szereti legjobban, meggyűlölik vala, es jo szot sem birnak vala hozza szolani.

37:5 És almot almodek Jozsef es elbeszele az ő batyjainak; es azok annal inkabb gyűlölik vala őt.

37:6 Mert monda nekik: Hallgassatok meg, kerlek, ezt az almot, melyet almodtam.

37:7 Íme keveket kötünk vala a mezőben, es ime az en kevem felkele es felalla; a ti keveitek pedig körűlallanak, es az en kevem előtt meghajolnak vala.

37:8 És mondanak neki az ő batyjai: Avagy kiraly akarsz-e lenni felettünk? Vagy uralkodni akarsz-e rajtunk? S annal is inkabb gyűlölik vala őt almaert es beszedeert.

37:9 Mas almot is almodek, es elbeszele azt az ő batyjainak, mondvan: ime megint almot almodtam; ime a nap es a hold, es tizenegy csillag meghajol vala en előttem.

37:10 S elbeszele atyjanak es batyjainak, es az ő atyja megdorgala őt, mondvan neki: Micsoda alom az a melyet almodtal? Avagy elmegyünk-e, en es a te anyad es atyadfiai, hogy meghajtsuk magunkat te előtted a földig?

37:11 Irigykednek vala azert rea az ő batyjai; az ő atyja pedig elmejeben tartja vala e dolgot.

37:12 Mikor pedig az ő batyjai elmenenek Sikhembe, hogy az ő atyjok juhait őrizzek;

37:13 Monda Izrael Jozsefnek: A te batyaid avagy nem Sikhemben legeltetnek-e? Jöszte, es en hozzajok küldelek teged. Ő pedig monda: Ímhol [vagyok].

37:14 És monda neki: Menj el, nezd meg, hogy s mint vagynak a te batyaid es a juhok, s hozz hirt nekem. Elkülde tehat őt Hebron völgyeből, es mene Sikhembe.

37:15 Előtalala pedig őt egy ember, mikor a mezőben bolyong vala, es megkerde őt az az ember, mondvan: Mit keressz?

37:16 És monda: Az en batyaimat keresem, kerlek, mondd meg nekem, hol legeltetnek?

37:17 És monda az ember: Elmentek innen, mert hallam, hogy mondak: Menjünk Dothanba. Elmene azert Jozsef az ő batyjai utan, es megtalala őket Dothanban.

37:18 Mikor tavolrol meglatak, minekelőtte közel ert volna hozzajok, összebeszelenek, hogy megölik.

37:19 És szolanak egymas között: Ímhol jő az alomlato!

37:20 Most hat jertek öljük meg őt, es vessük őt valamelyik kutba; es azt mondjuk, hogy fenevad ette meg, es meglatjuk, mi lesz az ő almaibol.

37:21 Meghalla pedig Ruben es megmente őt kezökből, es monda: Ne üssük őt agyon.

37:22 És monda nekik Ruben: Ne ontsatok vert, vessetek őt ebbe a kutba, a mely itt a pusztaban van, de kezet ne vessetek rea. Azert, hogy megszabaditsa őt kezökből, hogy visszavigye atyjahoz.

37:23 És lőn, a mint oda ere Jozsef az ő batyjaihoz, leteptek Jozsefről az ő felső ruhajat, a czifra ruhat, mely rajta vala.

37:24 És megragadak őt es belevetek a kutba; a kut pedig üres vala, nem vala viz benne.

37:25 Azutan leűlenek kenyerezni, es felemelek szemeiket, es latak, hogy ime egy Ismaelita karavan jő vala Gileadbol, es azoknak tevei visznek vala fűszerszamot, balzsamot es mirhat, menven, hogy alavigyek Égyiptomba.

37:26 És monda Juda az ő atyjafiainak: Mi haszna, ha megöljük a mi atyankfiat, es eltitkoljuk az ő veret?

37:27 Jertek adjuk el őt az Ismaelitaknak, es ne tegyük rea kezünket, mert atyankfia, verünkből valo ő. És hallgatanak ra az ő atyjafiai.

37:28 És menenek arra Midianita kereskedő ferfiak, es kivonak es felhozak Jozsefet a kutbol, es eladak Jozsefet az Ismaelitaknak husz ezüstpenzen: [azok] pedig elvivek Jozsefet Égyiptomba.

37:29 És visszatere Ruben a kuthoz, es ime Jozsef nem vala a kutban, es megszaggata ruhait.

37:30 És megtere az ő atyjafiaihoz, es monda: Nincsen a gyermek, es en, merre menjek en?

37:31 Akkor vevek a Jozsef felső ruhajat, es leölenek egy kecskebakot, es belemartak a felső ruhat a verbe.

37:32 És elküldek a czifra ruhat, es elvivek atyjokhoz es mondanak: Ezt talaltuk, ismerd meg, fiad ruhaja-e vagy nem?

37:33 És megismere azt, es monda: Fiam felső ruhaja ez, fenevad ette meg őt, bizony szellyelszaggatta Jozsefet.

37:34 És megszaggata Jakob ruhait, es zsakba öltözek es gyaszola az ő fiat sokaig.

37:35 Felkelenek pedig minden ő fiai, es minden ő leanyai, hogy vigasztaljak őt, de nem akara vigasztalodni, hanem monda: Sirva megyek fiamhoz a sirba; es sirata őt az atyja.

37:36 A Midianitak pedig eladak őt Égyiptomba Potifarnak, a Farao főemberenek, a testőrök főhadnagyanak.

Check Our HOME PAGE for Other Languages
This site was created originally by
BibleDatabase