Main Index: Hungarian Bible

Zsoltarok 139

[1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]    [57]    [58]    [59]    [60]    [61]    [62]    [63]    [64]    [65]    [66]    [67]    [68]    [69]    [70]    [71]    [72]    [73]    [74]    [75]    [76]    [77]    [78]    [79]    [80]    [81]    [82]    [83]    [84]    [85]    [86]    [87]    [88]    [89]    [90]    [91]    [92]    [93]    [94]    [95]    [96]    [97]    [98]    [99]    [100]    [101]    [102]    [103]    [104]    [105]    [106]    [107]    [108]    [109]    [110]    [111]    [112]    [113]    [114]    [115]    [116]    [117]    [118]    [119]    [120]    [121]    [122]    [123]    [124]    [125]    [126]    [127]    [128]    [129]    [130]    [131]    [132]    [133]    [134]    [135]    [136]    [137]    [138]    [139]    [140]    [141]    [142]    [143]    [144]    [145]    [146]    [147]    [148]    [149]    [150]   

139:1 Az eneklőmesternek, David zsoltara. &Uram, megvizsgaltal engem, es ismersz.

139:2 Te ismered ülesemet es felkelesemet, messziről erted gondolatomat.

139:3 Jarasomra es fekvesemre ügyelsz, minden utamat jol tudod.

139:4 Mikor meg nyelvemen sincs a szo, immar egeszen erted azt Uram!

139:5 Elől es hatul körülzartal engem, es fölöttem tartod kezedet.

139:6 Csodalatos előttem [e] tudas, magassagos, nem erthetem azt.

139:7 Hova menjek a te lelked elől es a te orczad elől hova fussak?

139:8 Ha a mennybe hagok fel, ott vagy; ha a Seolba vetek agyat, ott is jelen vagy.

139:9 Ha a hajnal szarnyaira kelnek, es a tenger tulso szelere szallanek:

139:10 Ott is a te kezed vezerelne engem, es a te jobbkezed fogna engem.

139:11 Ha azt mondom: A sötetseg bizonyosan elborit engem es a vilagossag körülöttem ejszaka lesz,

139:12 A sötetseg sem borit el előled, es fenylik az ejszaka, mint a nappal; a sötetseg olyan, mint a vilagossag.

139:13 Bizony te alkottad veseimet, te takargattal engem anyam meheben.

139:14 Magasztallak, hogy csodalatosan megkülönböztettel. Csodalatosak a te cselekedeteid! es jol tudja ezt az en lelkem.

139:15 Nem volt elrejtve előtted az en csontom, mikor titokban formaltattam es idomittattam, [mintegy] a föld melyeben.

139:16 Lattak szemeid az en alaktalan testemet, es könyvedben ezek mind be voltak irva: a napok is, a melyeken formaltatni fognak; holott egy sem volt meg meg közülök.

139:17 És nekem milyen kedvesek a te gondolataid, oh Isten! Mily nagy azoknak summaja!

139:18 Szamlalgatom őket: többek a fövenynel; felserkenek s megis veled vagyok.

139:19 Vajha elvesztene Isten a gonoszt! Verszopo emberek, fussatok el tőlem!

139:20 A kik gonoszul szolnak felőled, [es nevedet] hiaba veszik fel, a te ellensegeid.

139:21 Ne gyűlöljem-e, Uram, a teged gyűlölőket? Az ellened lazadokat ne utaljam-e?

139:22 Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellensegeimme lettek!

139:23 Vizsgalj meg engem, oh Isten, es ismerd meg szivemet! Probalj meg engem, es ismerd meg gondolataimat!

139:24 És lasd meg, ha van-e nalam a gonoszsagnak valamilyen utja? es vezerelj engem az örökkevalosag utjan!

Check Our HOME PAGE for Other Languages
This site was created originally by
BibleDatabase