Main Index: Hungarian Bible

Zsoltarok 69

[1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]    [57]    [58]    [59]    [60]    [61]    [62]    [63]    [64]    [65]    [66]    [67]    [68]    [69]    [70]    [71]    [72]    [73]    [74]    [75]    [76]    [77]    [78]    [79]    [80]    [81]    [82]    [83]    [84]    [85]    [86]    [87]    [88]    [89]    [90]    [91]    [92]    [93]    [94]    [95]    [96]    [97]    [98]    [99]    [100]    [101]    [102]    [103]    [104]    [105]    [106]    [107]    [108]    [109]    [110]    [111]    [112]    [113]    [114]    [115]    [116]    [117]    [118]    [119]    [120]    [121]    [122]    [123]    [124]    [125]    [126]    [127]    [128]    [129]    [130]    [131]    [132]    [133]    [134]    [135]    [136]    [137]    [138]    [139]    [140]    [141]    [142]    [143]    [144]    [145]    [146]    [147]    [148]    [149]    [150]   

69:1 Az eneklőmesternek a sosannimra; Davide.

69:2 Szabadits meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.

69:3 Mely sarba estem be, hol meg nem allhatok; feneketlen örvenybe jutottam, es az aradat elborit engem.

69:4 Elfaradtam a kialtasban, kiszaradt a torkom; szemeim elbagyadtak, varvan Istenemet.

69:5 Többen vannak fejem hajszalainal, a kik ok nelkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellensegeim alap nelkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!

69:6 Oh Isten, te tudod az en balgatagsagomat, es az en bűneim nyilvan vannak te előtted:

69:7 Ne szegyenüljenek meg miattam, a kik te benned remelnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik teged keresnek, oh Izraelnek Istene!

69:8 Mert te eretted viselek gyalazatot, [es] boritja pironsag az en orczamat.

69:9 Atyamfiai előtt idegenne lettem, es anyam fiai előtt jövevenynye.

69:10 Mivel a te hazadhoz valo feltő szeretet emeszt engem, a te gyalazoidnak gyalazasai hullanak ream.

69:11 Ha sirok es bőjtölessel [gyötröm] lelkemet, az is gyalazatomra valik.

69:12 Ha gyaszruhaba öltözöm, akkor peldabeszedül vagyok nekik.

69:13 A kapuban ülők rolam szolanak, es a borozok rolam enekelnek.

69:14 Én pedig neked könyörgök, oh Uram; jokedvednek idejen, oh Isten, a te kegyelmed sokasagahoz kepest hallgass meg engem a te megszabadito hűsegeddel.

69:15 Ments ki engem az iszapbol, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől es a feneketlen vizekből;

69:16 Hogy el ne boritson a vizek arja, es el ne nyeljen az örveny, es a veremnek szaja be ne zaruljon felettem!

69:17 Hallgass meg engem, Uram, mert jo a te kegyelmesseged! A te irgalmassagodnak sokasaga szerint tekints en ream;

69:18 És ne rejtsd el orczadat a te szolgadtol; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!

69:19 Legy közel az en lelkemhez es valtsd meg azt; az en ellensegeimert szabadits meg engem.

69:20 Te tudod az en gyalazatomat, szegyenemet es pirulasomat; jol ismered minden szorongatomat.

69:21 A gyalazat megtörte szivemet es betegge lettem; varok vala reszvetre, de hiaba; vigasztalokra, de nem talalek.

69:22 Sőt etelemben merget adnak vala, es szomjusagomban eczettel itatnak vala engem.

69:23 Legyen az ő asztalok előttök tőrre, es a batorsagosoknak halova.

69:24 Setetüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lassanak; es az ő derekukat tedd mindenkorra roskatagga.

69:25 Öntsd ki a te haragodat reajok, es a te haragodnak busulasa erje utol őket.

69:26 Legyen az ő palotajok puszta, es az ő hajlekukban ne legyen lakos;

69:27 Mert a kit te megvertel, azt üldözik, es a tőled sujtottak fajdalmat szoljak meg.

69:28 Szedd össze alnoksagaikat, es a te igazsagodra ne jussanak el.

69:29 Töröltessenek ki az elők könyveből, es az igazak köze ne irattassanak.

69:30 Engem pedig, a ki nyomorult es szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!

69:31 Dicserem az Istennek nevet enekkel, es magasztalom halaadassal.

69:32 És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnel, a szarvas es hasadt körmű tuloknal.

69:33 Latjak [ezt] majd a szenvedők es örülnek; ti Istent keresők, elevenedjek a ti szivetek!

69:34 Mert meghallgatja az Úr a szegenyeket, es az ő foglyait nem veti meg.

69:35 Dicserjek őt az egek es a föld; a tengerek es a mi csak mozog azokban!

69:36 Mert megtartja Isten a Siont, es megepiti Judanak varosait; es ott lakoznak majd es birni fogjak azt.

69:37 És az ő szolgainak maradekai öröklik azt, es abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevet.

Check Our HOME PAGE for Other Languages
This site was created originally by
BibleDatabase