Main Index: Hungarian Bible

Job 2

[1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]   

2:1 Lõn pedig, hogy egy napon eljövenek az Istennek fiai, hogy udvaroljanak az Úr elõtt. Eljöve a Satan is közöttök, hogy udvaroljon az Úr elõtt.

2:2 És monda az Úr a Satannak: Honnet jösz? És felele a Satan az Úrnak, es monda: Körülkerültem es at meg atjartam a földet.

2:3 Monda pedig az Úr a Satannak: Észrevetted-e az en szolgamat, Jobot? Bizony nincs a földön olyan, mint õ; feddhetetlen, igaz, istenfelõ, bûngyûlölõ. Meg erõsen all a õ feddhetetlensegeben, noha ellene ingereltel, hogy ok nelkül rontsam meg õt.

2:4 És felele a Satan az Úrnak, es monda: Bõrt bõrert; de mindent a mije van, odaad az ember az eleteert.

2:5 Azert bocsasd ki csak a te kezedet, es verd meg õt csontjaban es testeben: avagy nem atkoz-e meg szemtõl-szembe teged?

2:6 Monda pedig az Úr a Satannak: Íme kezedbe van õ, csak eletet kimeld.

2:7 És kimene a Satan az Úr elõl, es megvere Jobot undok fekelylyel talpatol fogva a feje tetejeig.

2:8 És võn egy cserepet, hogy azzal vakarja magat, es igy ül vala a hamu közepett.

2:9 Monda pedig õ neki az õ felesege: Erõsen allasz-e meg mindig a te feddhetetlensegedben? Átkozd meg az Istent, es halj meg!

2:10 Õ pedig monda neki: Úgy szolsz, mint szol egy a bolondok közül. Ha mar a jot elvettük Istentõl, a rosszat nem vennõk-e el? Mindezekben sem vetkezek Job az õ ajkaival.

2:11 Mikor pedig meghalla Jobnak harom baratja mind ezt a nyomorusagot, a mely esett vala rajta: eljöve mindenik az õ lako helyebõl: a temani Elifaz, a sukhi Bildad es a naamai Czofar; es elvegezek, hogy együtt mennek be, hogy bankodjanak vele es vigasztaljak õt.

2:12 És a mint ravetek szemöket tavolrol, nem ismerek meg õt, es fenhangon zokognak vala; azutan pedig megszaggata kiki a maga köntöset, es port hintenek fejökre eg fele.

2:13 És ülenek vele het napon es het ejszakan a földön, es nem szola egyetlen egy szot egyik sem, mert latjak vala, hogy igen nagy az õ fajdalma.