14:1 Ezek pedig azok, a miket öröksegül vőnek el Izrael fiai a Kanaan földen, a miket öröksegül adtak nekik Eleazar, a pap, Jozsue, a Nun fia es az atyai fejedelmek, a kik valanak Izrael fiainak nemzetsegei felett;
14:2 Sorsvetes altal valo öröksegökül, (a mint megparancsolta vala az Úr Mozes altal) a kilencz nemzetsegnek es a felnemzetsegnek:
14:3 Mert ket nemzetsegnek es fel nemzetsegnek a Jordanon tul adott vala Mozes örökseget, a Levitaknak pedig nem adott vala örökseget ő közöttök.
14:4 Mert a Jozsef fiai ket nemzetseg voltak: Manasse es Efraim; a Levitaknak pedig nem adtak osztalyreszt a földből, hanem csak varosokat lakasul es az azokhoz valo legelőket barmaik es marhaik szamara.
14:5 A mint megparancsolta vala az Úr Mozesnek, ugy cselekedenek az Izrael fiai, es ugy osztak fel a földet.
14:6 Hozzamenenek pedig Jozsuehoz Judanak fiai Gilgalba es monda neki a Kenizeus Kaleb, Jefunne fia: Te tudod azt a dolgot, a melyet beszelt vala az Úr Mozesnek, az Isten emberenek en felőlem es te felőled Kades-Barneaban.
14:7 Negyven esztendős valek en, mikor elküldött engem Mozes az Úrnak szolgaja Kades-Barneabol, hogy kikemleljem a földet, es ugy hoztam neki hirt, a mint az en szivemben vala.
14:8 Atyamfiai pedig, a kik feljöttek vala velem, elremitettek a nepnek szivet, de en tökeletesen követtem az Urat, az en Istenemet.
14:9 És megesküvek Mozes azon a napon, mondvan: Bizony a föld, a melyet megtapodott a te labad, tied lesz öröksegül, es a te fiaide mind örökke, mivelhogy tökeletesen követted az Urat, az en Istenemet.
14:10 Most pedig, ime megtartott engem az Úr eletben, a mint szolott vala; most negyvenöt esztendeje, a miota szolott vala az Úr e dologrol Mozesnek, a mi alatt Izrael a pusztaban bolyongott vala; es most ime, nyolczvanöt esztendős vagyok!
14:11 Meg ma is olyan erős vagyok, a milyen azon a napon voltam, a mikor elküldött engem Mozes; a milyen akkor volt az en erőm, most is olyan az en erőm a harczolashoz es jarasra-kelesre.
14:12 Most azert add nekem ezt a hegyet, a melyről szolt vala az Úr azon a napon; mert magad is hallottad azon a napon, hogy Anakok vannak ott, es nagy, erősitett varosok; hatha velem lesz az Úr, es kiűzöm őket, a mint megmondotta az Úr.
14:13 És megalda őt Jozsue, es odaada Hebront Kalebnek, a Jefunne fianak öröksegül.
14:14 Azert lőn Hebron a Kenizeus Kalebe, a Jefunne fiae, öröksegül mind e mai napig, a miert hogy tökeletesen követte vala az Urat, Izraelnek Istenet.
14:15 A Hebron neve pedig annakelőtte Kirjath-Arba volt; a ki a legnagyobb ember volt az Anakok között. A föld pedig megnyugodott a harcztol.
Check Our HOME PAGE for Other Languages