Main Index: Hungarian Bible

5. Mozes 2

[1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]   

2:1 Annakutana megfordulank, es indulank a pusztaba a Veres tenger fele, a mikepen szolott vala nekem az Úr, es kerülgettük a Szeir hegyet sok ideig.

2:2 De szola az Úr nekem, mondvan:

2:3 Eleg mar e hegyet kerülgetnetek, forduljatok eszak fele.

2:4 Parancsolj azert a nepnek, mondvan: Mikor altalmentek a ti atyatokfiainak, az Ézsau fiainak hataran, a kik Szeirben lakoznak: jollehet felnek tőletek, mindazaltal igen vigyazzatok!

2:5 Ne ingereljetek őket, mert nem adok az ő földjükből nektek egy talpalatnyit sem; mert Ézsaunak adtam a Szeir hegyet öröksegül.

2:6 Penzen vasaroljatok tőlük enni valot, hogy egyetek, es vizet is penzen vegyetek tőlük, hogy igyatok,

2:7 Mert az Úr, a te Istened megaldott teged a te kezednek minden munkajaban; tudja, hogy e nagy pusztasagon jarsz; immar negyven esztendeje veled van az Úr, a te Istened; nem szűkölködtel semmiben.

2:8 És altalmenenk a mi atyankfiai között, az Ézsau fiai között, a kik lakoznak vala Szeirben, a siksag utjan Elathtol es Éczjon-Gebertől fogva. Azutan megfordulank es altalmenenk a Moab pusztajanak utjara.

2:9 És monda az Úr nekem: Ne hadakozzal Moab ellen, es ne ingereld azt hadra, mert nem adok az ő földeből neked semmi örökseget; mert a Lot fiainak adtam Art öröksegül.

2:10 (Az Emeusok laktak abban annak előtte, nagy nep, sok es szalas, mint az Anakok.

2:11 Óriasoknak allittatnak vala azok is, mint az Anakok, es a Moabitak Emeknek hivtak őket.

2:12 Szeirben pedig Horeusok laktak az előtt, a kiket az Ézsau fiai kiűztek, es kiirtottak szinök elől, es azoknak helyen laktak, a mikepen cselekedek Izrael is az ő öröksegenek földen, a melyet adott neki az Úr.)

2:13 Most keljetek fel, es menjetek at a Zared patakan; es atkelenk a Zared patakan.

2:14 Az idő pedig, a melyet eljarank Kades-Barneatol, mig altalmenenk a Zared patakan, harmincznyolcz esztendő, a mely alatt kiveszett a hadra valo ferfiak egesz nemzetsege a taborbol, a mint megesküdt vala az Úr nekik.

2:15 E felett az Úrnak keze is vala ő rajtok, hogy elveszitse őket a taborbol az ő kipusztulasukig.

2:16 És lőn, hogy a mint a hadakozo ferfiak mind elpusztulanak, kihalvan a nep közül.

2:17 [Így] szola az Úr nekem, mondvan:

2:18 Ma te altalmegy a Moab hataran Ar fele,

2:19 És mikor közel jutsz az Ammon fiaihoz, ne haborgasd őket, ne is ingereld őket, mert nem adok neked az Ammon fiainak földjeből örökseget, mert a Lot fiainak adtam azt öröksegül.

2:20 (Óriasok földenek tartottak azt is; oriasok laktak azon regenten, a kiket az Ammonitak Zanzummoknak hivtak.

2:21 [Ez] a nep nagy, sok es szalas volt, valamint az Anakok, de kivesztette őket az Úr azok szine elől, hogy birjak azoknak örökseget, es lakjanak azoknak helyen;

2:22 A mikepen cselekedett az Ézsau fiaival is, a kik Szeir [hegyen] laknak, a mikor kiveszte előlök a Horeusokat, hogy birjak azoknak örökseget, es lakjanak azoknak helyen mind e mai napig.

2:23 Az Avveusokat is, a kik falvakban laknak vala Gazaig, kiirtottak a Kaftoreusok a kik kijöttek volt Kaftorbol, es lakanak azoknak helyen.)

2:24 Keljetek fel azert, induljatok, menjetek at az Arnon patakan; lasd: kezedbe adtam Szihont, Hesbonnak kiralyat: az Emoreust, es annak földet; kezdj hozza, foglald el [azt], es hadakozzal ő ellene.

2:25 E napon kezdem rabocsatani a nepekre, hogy feljenek es rettegjenek tőled az egesz eg alatt, es a kik hiredet halljak, rendüljenek meg es reszkessenek te előtted.

2:26 És követeket küldek a Kedemot pusztabol Szihonhoz, Hesbon kiralyahoz bekesseges beszeddel [ezt] izenven:

2:27 Hadd menjek at a te földeden! Útrol-utra megyek, nem terek le [se] jobbra, se balra.

2:28 Eleseget penzen adj nekem, hogy egyem; vizet is penzen adj nekem, hogy igyam; csak gyalog hadd megyek at:

2:29 A mikepen cselekedtek en velem az Ézsau fiai, a kik Szeirben laknak; es a Moabitak, a kik Arban laknak; miglen atmegyek a Jordanon arra a földre, a melyet az Úr, a mi Istenünk ad nekünk!

2:30 De nem akarta Szihon, Hesbon kiralya, hogy atmenjünk ő rajta, mert megkemenyitette volt az Úr, a te Istened az ő lelket, es engedetlenne tette az Ő szivet, hogy a te kezedbe adja őt, a mint [nyilvan van ]e mai napon.

2:31 Monda pedig az Úr nekem: Lasd: elkezdem atadni neked Szihont es az ő földet; kezdj hozza, foglald el azt, hogy az ő földe örököd legyen.

2:32 És kijöve Szihon mi előnkbe minden nepevel, hogy megvivjon velünk Jahacznal.

2:33 De az Úr, a mi Istenünk kezünkbe ada őt, es levertük őt es az ő fiait es minden ő nepet.

2:34 És elfoglaltuk minden ő varosat abban az időben, es fegyverre hanytuk az egesz varost: ferfiakat, asszonyokat, es kisdedeket; nem hagytunk menekülni senkit.

2:35 De a barmokat predara vetettük közöttünk, es a varosokbol valo ragadomanyokat, a melyeket elfoglaltunk volt.

2:36 Aroertől fogva, a mely van az Arnon patakanak partjan, [es] a völgyben levő varostol fogva Gileadig, egy varos sem volt, a melylyel ne birtunk volna. Mind azokat az Úr, a mi Istenünk adta a mi kezünkbe.

2:37 De az Ammon fiainak földehez nem közeledtel, [sem] a Jabbok patak egesz oldalahoz, sem a hegyen levő varosokhoz, sem semmi olyanhoz, a melyektől eltiltott teged az Úr, a mi Istenünk.

Check Our HOME PAGE for Other Languages
This site was created originally by
BibleDatabase